Kína–EU gazdaság és kereskedelem: a konszenzus bővítése és a torta nagyobbá tétele

A COVID-19 ismételt kitörései, a gyenge globális gazdasági fellendülés és az elmérgesedett geopolitikai konfliktusok ellenére a Kína-EU import- és exportkereskedelem továbbra is ellentétes növekedést mutatott. A Vámhivatal által nemrégiben közzétett adatok szerint az EU Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere volt az első nyolc hónapban. A Kína és az EU közötti teljes kereskedelmi érték 3,75 billió jüan volt, ami 9,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és Kína teljes külkereskedelmi értékének 13,7%-át tette ki. Az Eurostat adatai szerint az év első felében a 27 EU-tagállam Kínával folytatott kereskedelmi volumene 413,9 milliárd euró volt, ami 28,3%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezen belül az EU Kínába irányuló exportja 112,2 milliárd euró volt, ami 0,4%-os csökkenést; a Kínából származó import 301,7 milliárd euró volt, ami 43,3%-os növekedést jelent.

A megkérdezett szakértők szerint ezek az adatok megerősítik a Kína-EU gazdaság és kereskedelem erős kiegészítő jellegét és potenciálját. Függetlenül attól, hogy hogyan változik a nemzetközi helyzet, a két fél gazdasági és kereskedelmi érdekei továbbra is szorosan összefonódnak. Kínának és az EU-nak minden szinten fokoznia kell a kölcsönös bizalmat és kommunikációt, és további „stabilizátorokat” kell bevezetnie a kétoldalú, sőt a globális ellátási láncok biztonságába. A kétoldalú kereskedelem várhatóan egész évben fenntartja a növekedést.

2. lámpa

Az év eleje óta Kína és az EU közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés erős ellenálló képességet és vitalitást mutatott. „Az év első felében az EU függősége megnőtt a kínai importtól” – elemezte Cai Tongjuan, a Kínai Renmin Egyetem Csungjang Pénzügyi Tanulmányok Intézetének kutatója és a Makrogazdasági Kutatási Osztály igazgatóhelyettese az International Business Daily riporterével adott interjújában. A fő ok az oroszországi és ukrajnai EU-konfliktus, valamint az Oroszországgal szembeni szankciók hatása. Az alsóbb feldolgozóipar működési üteme csökkent, és jobban függővé vált az importtól. Kína ezzel szemben kiállta a járvány próbáját, a hazai ipari lánc és az ellátási lánc viszonylag teljes és normálisan működik. Ezenkívül a Kína-Európa tehervonat pótolta a járvány által könnyen érintett tengeri és légi szállítás hiányosságait is, biztosította a Kína és Európa közötti zavartalan közlekedést, és nagyban hozzájárult a Kína és Európa közötti kereskedelmi együttműködéshez.

Mikro szinten az olyan európai vállalatok, mint a BMW, az Audi és az Airbus, idén is folytatták üzleti tevékenységük bővítését Kínában. Az európai vállalatok kínai fejlesztési terveiről készült felmérés szerint az európai vállalatok 19%-a mondta, hogy bővítette meglévő termelési tevékenységének mértékét, 65%-uk pedig azt mondta, hogy fenntartotta termelési tevékenységének mértékét. Az iparág úgy véli, hogy ez tükrözi az európai vállalatok szilárd bizalmát a Kínába történő befektetésekben, Kína gazdasági fejlődésének ellenálló képességét és az erős hazai piacot, amely továbbra is vonzó az európai multinacionális vállalatok számára.

Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Központi Bank kamatemelésének és az euróra nehezedő lefelé irányuló nyomásának a közelmúltbeli előrehaladása többszörös hatással lehet a Kína-EU importra és exportra. „Az euró leértékelődésének hatása a kínai-európai kereskedelemre már júliusban és augusztusban is megjelent, és a kínai-európai kereskedelem növekedési üteme ebben a két hónapban csökkent az év első feléhez képest.” Cai Tongjuan azt jósolja, hogy ha az euró tovább gyengül, az viszonylag drágává teszi a „Made in China” termékeket, ami hatással lesz Kína EU-ba irányuló exportmegrendeléseire a negyedik negyedévben; ugyanakkor az euró leértékelődése viszonylag olcsóvá teszi a „Made in Europe” termékeket, ami segít növelni Kína EU-ból származó importját, csökkenteni az EU kereskedelmi hiányát Kínával szemben, és elősegíti, hogy a Kína-EU kereskedelem kiegyensúlyozottabbá váljon. Előretekintve, továbbra is általános tendencia Kína és az EU gazdasági és kereskedelmi együttműködésének erősítése.


Közzététel ideje: 2022. szeptember 16.