A COVID-19 ismétlődő kitörései, a gyenge globális gazdasági fellendülés és az erősödő geopolitikai konfliktusok ellenére a Kína-EU import- és exportkereskedelem továbbra is ellentétes növekedést ért el. A Vámügyi Főigazgatóság által nemrégiben közzétett adatok szerint az EU az első nyolc hónapban Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere volt. A Kína és az EU közötti teljes kereskedelem értéke 3,75 billió jüan volt, ami 9,5%-os éves növekedést jelent, ami Kína teljes külkereskedelmi értékének 13,7%-át teszi ki. Az Eurostat adatai szerint az első félévben a 27 EU-tagállam Kínával folytatott kereskedelmi volumene 413,9 milliárd euró volt, ami 28,3%-os éves növekedést jelent. Ezek közül az EU Kínába irányuló exportja 112,2 milliárd euró volt, ami 0,4%-os csökkenést jelent; A Kínából származó import 301,7 milliárd euró volt, ami 43,3%-os növekedést jelent.
A megkérdezett szakértők szerint ez az adatsor megerősíti a Kína-EU gazdaság és kereskedelem erős kiegészítő jellegét és potenciálját. Bárhogy is változik a nemzetközi helyzet, a két fél gazdasági és kereskedelmi érdekei továbbra is szorosan összefüggenek. Kínának és az EU-nak minden szinten fokoznia kell a kölcsönös bizalmat és kommunikációt, és további „stabilizátorokat” kell bevinnie a kétoldalú, sőt globális ellátási láncok biztonságába. A kétoldalú kereskedelem várhatóan egész évben fenntartja a növekedést.
Ez év eleje óta a Kína és az EU közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés erős rugalmasságot és vitalitást mutat. "Az év első felében nőtt az EU függése a kínai importtól." Cai Tongjuan, a Kínai Renmin Egyetem Chongyang Pénzügyi Tanulmányok Intézetének kutatója és a Makrokutatási Osztály igazgatóhelyettese elemezte az International Business Daily riporterének adott interjút. A fő ok az EU oroszországi és ukrajnai konfliktusa, valamint a szankciók Oroszországra gyakorolt hatása. Az alsóbbrendű feldolgozóipar működési üteme visszaesett, egyre inkább importfüggővé vált. Kína viszont kiállta a járvány próbáját, a hazai ipari lánc és ellátási lánc viszonylag teljes, normálisan működik. A Kína-Európa tehervonat emellett pótolta a járvány által könnyen sújtható tengeri és légi szállítás hiányosságait is, biztosította a zavartalan közlekedést Kína és Európa között, és nagyban hozzájárult a Kína és Európa közötti kereskedelmi együttműködéshez. .
Mikroszintről az olyan európai vállalatok, mint a BMW, az Audi és az Airbus, idén tovább bővítették üzletüket Kínában. Az európai vállalatok kínai fejlesztési terveiről készült felmérés azt mutatja, hogy a Kínában működő európai vállalatok 19%-a nyilatkozott úgy, hogy bővítette meglévő termelési tevékenységét, és 65%-a nyilatkozott úgy, hogy megőrizte termelési tevékenységének mértékét. Az iparág úgy véli, hogy ez tükrözi az európai vállalatok szilárd bizalmát a kínai befektetések iránt, Kína gazdasági fejlődésének rugalmasságát és az erős hazai piacot, amely továbbra is vonzó az európai multinacionális vállalatok számára.
Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Központi Bank kamatemelésének közelmúltbeli előrehaladása és az euróra nehezedő lefelé irányuló nyomás többféle hatással lehet a Kína-EU importra és exportra. "Az euró leértékelődésének hatása a kínai-európai kereskedelemre már júliusban és augusztusban megmutatkozott, a kínai-európai kereskedelem növekedési üteme ebben a két hónapban visszaesett az első félévhez képest." Cai Tongjuan előrejelzése szerint ha az euró tovább gyengül, az viszonylag drágává teszi a „Made in China”-t, ami hatással lesz Kína EU-ba irányuló exportmegrendeléseire a negyedik negyedévben; ugyanakkor az euró leértékelődése viszonylag olcsóvá teszi a „Made in Europe”-t, ami elősegíti Kína EU-importjának növekedését, csökkenti az EU Kínával szembeni kereskedelmi hiányát, és elősegíti a Kína-EU kereskedelem kiegyensúlyozottabbá válását. A jövőre nézve továbbra is az az általános tendencia, hogy Kína és az EU megerősíti a gazdasági és kereskedelmi együttműködést.
Feladás időpontja: 2022.09.16